A zene bűvöletében…

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Sebestyén Márta hazánk legismertebb énekese. Több mint 30 éve folyamatosan szerepel a világ minden táján, igazi kulturális nagykövetünkként. Ma születésnapja alkalmából köszöntjük.

Sebestyen_Marta_Kossuth___Prima_Primissima_es_Duna_dijas_eloadomuvesz_Foto_Falus_KrisztaA Kossuth-díjas népdalénekes születése óta a zene bűvöletében él, amit javarészt édesanyjának köszönhet, aki Kodály Zoltán egykori tanítványa, s ma is aktív zenepedagógus.

kis Mártát már igen hamar a népdalok világa varázsolta el, mi ma is tart, sőt, generációkat „fertőz” meg vele. Aki csak hallja hangját, örök életére megjegyzi, s ő is mindig megindítja hallgatóságát, bármerre is jár a nagyvilágban. Azonban nem csak a magyar népdalokat ismerteti meg világszerte, ő maga is számos nép dalait ismeri: bolgár, görög, szerb, horvát, japán, baszk, norvég –egyik sem fogott még ki rajta, sőt, olyan nagyságokat bűvölt el énekével, mint a japán császár, de a spanyol király és az angol uralkodói ház is megindultan hallgatta, ahogy a magyar népzene gyöngyszemeit dalolta.

Legtöbben mégis a Deep Forest együttes hatására ismerik, akik Boheme című, Grammy-díjat nyert albumukra feltették az óriási sikerű Marta´s Song, azaz a „ Márta dala” című dalt, ami több mint 7 millió példányban adta el a lemezt, s tette a legszélesebb körben is népszerűvé a kitűnő énekesnőt.

Nem is beszélgethettünk másról, mint a zene szeretetéről:

- A legkülönfélébb népek zenéi közti átjárása köztudott. A korok közti azonban már kevéssé ismert.

- A mai világban kevesen tudják, hogy a tájékozódáshoz erre nagy szükség van, mert ez nem egy nagy halom zaj, amiben turkálok, hanem tényleg emberek, kultúrák, civilizációk közti átjárás. Amíg az ember kisgyerek, nem is tudja, hogy az általa hallgatott lemezen az az érdekes hangú néni pl. honnan van, csak húsz évvel később fog lecsapódni benne, de ha nem hallja, később nem lesz minek lecsapódni. Ezért kell a gyerekeinknek megadni az esélyt, hogy ezt-azt-amazt hallgassanak, hogy ne legyenek műveletlenek. Mert egyre inkább azt látom, hogy tömegesen a műveletleneknek van sikere az életben, és minél inkább üresebb fejű valaki, annál szemtelenebben tud ebben az átláthatatlan masszában lavírozni. S ez szerintem felháborító! S még ami nagyon szomorú, hogy ez társadalmi jelenség.

- Az „érdekes hangú néni” hatására ön budapesti kislányként széki népviseletben, fonott kosárral a karján járt iskolába.

- Az egy extrém dolog volt, egy városi lány népviseletben, befont hajjal a Radnóti Gimnáziumban, viszi a fizika könyvét a kosárban… De annyira mámorosan éltem meg, s annyira fizikailag akartam érezni a testemen is, ami ehhez a zenéhez tartozik… Anyukám, aki Békés megyébe való – köröstarcsai református néptanító zenész-kántor család sarja -, a nyugdíjazás előtti hosszú években a megyében dolgozott. Édesapám pedig vas megyei, vagyis nekem egyáltalán nincs városi gyökerem. Én vagyok az első generáció, aki Pesten születtem, de engem is sok minden a vidékhez köt.

- Talán azért, mert a hatvanas években még látta azt a paraszti életet, ami…

- …amiből a gyerekeimnek ma már semmit nem tudok átadni. Nagyon messze kell mennem, gyakran határon túli településre, hogy ezt még nyomokban megtaláljam.

- Egy korábbi interjúban azt mondta, keresi a módját, miként adható át a megőrzött évszázados hagyomány a városi ember számára. Mi a kulcs, a hitelesség?

- Ez is egy jó hívó szó. A hagyományok életben tartására régen saját lelki igény volt, az tartotta életben az adott kultúrát a mélyszegénységű paraszti életben. Ez a csodálatosan színes világ szépítette meg a mindennapjaikat. Nagyon nagy szerepe volt, bölcsőtől a koporsóig. Megszabta az emberek életének rendszerét, mert mindenre választ adott. Nem is kellett gondolkodni a kódexen, mert adott volt: bele született, azon nőtt fel, s ezáltal könnyű volt eligazodni az életben, mert megvolt ez a kódrendszer. Ma meg semmilyen nincs. Én mindig nagyon szégyellős voltam, nem tudtam mit kell kezdeni a tagjaimmal. Bakfis koromban balettoztam ugyan, vagyis mozgáskultúrám volt, de táncként nem tudtam azt értékelni, hogy félhomályban lötyögnek emberek. Engem megmentett a táncházmozgalom azáltal, hogy kulcsot adott a kezembe, hogy hogyan mozogjak a tagjaimmal, mit kell az előttem álló fiúval kezdeni, hogy meg tudtam választani, kivel járjam azt a széki lassút, s pontosan úgy, ahogy az egykor a falusi ifjúságnak az egyetlen fóruma volt érzelmeik kifejezésére, persze szigorú kontroll alatt. Mert jelentősége volt annak, hogy ez a fiú és ez a lány miért táncol együtt. Ma nincs jelentősége, mindegy, hogy ott van-e, ő van-e ott vagy egy másik. Számomra nagyon fontos, hogy a dolgoknak legyen tartalma és jelentősége. Nekem nagyon sokat adott, hogy ilyen kulcsot kaptam, s úgy gondolom, hogy ha másokhoz is sikerül eljuttatni, nekik is könnyebb lesz egy csomó mindenben.

- Azt is mondta, hogy kultúránk és identitásunk sikeres megőrzéséért az értékeinket kell megőriznünk, nevelő-oktató munkával, amit – meggyőződése szerint – a zene útján lehet a legkönnyebben és leghatásosabban megtenni.

sebestyenmarta-unesco- Persze, mert a zene azonnal, direkt módon hat az érzelmekre. Nem véletlen, hogy gyógyszerként is alkalmazzák és tudósok is elmondják, hogy olyan ajtókat nyit meg a tudatban és a tudat alatt is, hogy általa az agy jobban be tudja fogadni az információkat. A zene megtanít gondolkodni, rendszerezni, s ha az ember hallása kifinomodik, hihetetlen mennyi mindent kap azáltal, még a nyelvtanulás is könnyebbé válik! De a hagyományban és a kultúrában nem az őrzés a lényeg. Magunkat kell tudni megmenteni az őrülettől, hogy emberek maradhassunk azáltal, hogy eleink tudását – ami eddig összejött hasznos tudományban, szépségben -, azt mi is megtanuljuk. Ebből nem vagyunk kizárva, csak azért mert most születtünk, s nem akkor. Ezekből mi is be tudunk emelni a mai életünkbe.

- S a jelenből tudunk közelíteni, mint ahogy az utóbbi pár évben újra megerősödött a táncházmozgalom, egyre szélesebb réteget elérve, igaz, a popzene irányából közelítve.

- Ez annak az elmúlt harminc évnek a gyümölcse, amit mi kezdtünk annak idején. Ezek folyamatosan működtek, nem egy nap alatt születtek. Mára felnőttek a mi korosztályunk gyerekei.

- Mit gondol, mi lesz népi hagyományunk sorsa ebben a században?

- Bartók 1906-ban ment el Kodállyal gyűjteni. Ők akkor meg voltak győződve arról, hogy az utolsó másodperceit élik annak a kultúrának, s eltűnik egy perc alatt. Szerencsére ez nem zajlott le olyan gyorsan, és a népzene a mai formájában tetten érhető és átélhető. S ha teszünk is azért, hogy ezt át tudjuk adni, nem kell elsiratni ezt a dolgot. Józan felismerés kellene az emberek szélesebb tömegeire, mert a kultúra menthet meg és az emberség. Ha az nincs, nem tudom mi lesz száz év múlva.

- Koncerteken, a közvetlen kapcsolat során mi derül ki?

- Az égvilágon minden, óriási igény van, az emberek szomjasak és éhesek erre, és olyan boldogok, nem csak hogy zenei élményt kapnak – mert ez csak az egyik része -, hanem lelkit is. Ez megerősítés, hogy van remény a túlélésre. Én minden tőlem telhetőt meg is teszek, mert ezt én annyira szeretem, hogy csak ha agyon vernek, akkor hagyom abba.

Forrás: fluidum.hu, írta: Csomós Éva

“Sebestyén Márta maga a zene”

Székfoglaló a Művészeti Akadémián

Ha megállítják az utcán, szívesen szóba elegyedik bárkivel. Nemrég egy bevásárlóközpontban – zárás elõtt pár perccel – egy biztonsági őr felismerte és arra kérte, hogy „ahogy a Fölszállott a páva zsűrijében szokta”, ott helyben hallgassa meg, mit tud. Sebestyén Márta természetesen meghallgatta és két perc múlva, együtt énekelték a szatmárvidéki népdalokat. A Kossuth- és Liszt-díjas népdalénekessel, Budavár díszpolgárával különleges ívű pályájáról beszélgettünk.

varnegyed_f

A tavasszal véget ért a döntő és győzteseket hirdettek a Fölszállott a páva című népzenei versenyen. Ezúttal zsűritagként volt jelen, de emlékszik még a legelső sorozatra?

-1969-ben rendezték az elsõ Röpülj pávát, akkor ismerte meg az ország a Sebő – Halmos duót, akik egyetemistaként, kékfestő ingben, rövid hajjal, gitár kísérettel adtak elő magyar népdalokat. Érdekes élmény volt a képernyő előtt sallangmentes éneklésüket hallani. Nagyon meglepődtem, amikor az egyik nap megláttam az általam nagyon tisztelt Halmos Bélát, ahogy belép a házunk kapuján. A felettünk lakó lánynak udvarolt – aki később a felesége lett. Emlékszem, hogy „csókolom”-mal köszöntem neki.

Mikor került szakmai kapcsolatba Sebõ Ferencékkel?

- Gimnazista koromban az osztálytársaimmal a Kassák klubba jártunk, ott hívta fel rám Sebő figyelmét egy énektanár. Az egyik klubnapon Feri elém állt, köszönt, és így szólt: „azt hallottam, hogy nagyon szépen énekelsz. Énekelnél nekem valamit?” – ezzel beterelt a könyvtárszobába. Végigénekeltem egy olyan akadémiai felvételsorozatot, aminek a hanglemezváltozatát 12 évesen egy népdalverseny első díja mellé kaptam. Akárhányszor otthon meghallgattam a lemezt, mindig elidőztem egy bizonyos dalánál. A dal egy moldvai csángó asszony balladája volt – szerintem e felvétel miatt tudatosodott bennem, hogy nekem életre szólóan kell énekelnem. Amikor Béla és Feri meghallotta a ballada bennem keletkezett élményét, Feri megdöbbent, mert el nem tudta volna képzelni, hogy Pesten „visszahallja” Anna néni hangját.

Sebő Feri lelkesedésének köszönhetően, másnap reggel nem az iskolába mentem, hanem matek óra helyett a Kőműves Kelemen balladáját énekeltem a Magyar Televízióban. Az érettségi évében már szinte állandóan énekeltem.

Ezután folyamatos és vég nélküli tanulás következett. Sebő Feri nagyon szeretett váratlan helyzeteket teremteni; negyven évvel ezelőtt például kitaszigált az Egyetemi Színpadra és annyira izgultam, hogy nem jutott eszembe semmi. A „Páva” zsűrijében ezért is voltam empatikus. Emlékszem ezekre az élményekre és tudom milyen, amikor az ember ott áll egy szál „pőrén” a stúdióban. Nagyon sok rutin és tudás kell ahhoz, hogy egy előadó váratlan helyzetekből is kivágja magát. Minden tiszteletem a versenyzőknek, akik felkészültségben és helytállásban sokszorosát nyújtották annak, amit én valaha nyújtottam.

- A közelmúltban a Művészetek Palotájában adott teltházas koncertjét még most is emlegeti a közönség. Nagyon sok zenésztársa jelen volt a színpadon azok közül, akikkel eddig énekelt. A műsor az ön számára meghatározó, illetve az ön közreműködésével készült filmek köré épült…

Az ötletmorzsák már évek óta mozogtak bennem, mert gyakran megszólítanak, hogy „Márti, hallottalak ebben vagy abban a filmben”. Gyakran kiderül, hogy bár én magam nem is tudok róla, de a hangom valahogy részévé válik egy- egy alkotásnak. A kép, a hang és a látvány különös emóciókat vált ki. Egy réges-régi népdal egy modern filmnek is lehet kiemelkedõ szála, motívuma. Az Angol betegben például egy kis erdélyi falu dala jelenik meg a moziban. Mire eljutott hozzám az erről szóló hír, addigra a rendező már rég a dialógusok közé szerkesztette az énekem, amelyet egy jelentben az ágyban fekvõ Ralph Fiennes gramofonról hallgat. A rendezõ megkeresett egy kaliforniai koncertem után és azt kérdezte, hogy ugye nem teszem meg vele, hogy nem járulok hozzá a betétdal felhasználásához, hiszen a filmet e nélkül nem tudja elképzelni és az Angol betegnek mindig ez lesz a fő zenei motívuma. Mit tudtam volna mondani? (Egyébként sem lett volna ehhez semmiféle jogi eszközöm, mint ahogy a filmből jogdíjam sem keletkezett. A jogszabályok szerint a jogokkal a lemezkiadó rendelkezik.)

A koncerten olyan, számomra fontos filmekből is felidéztünk részleteket, amelyek forgatásán is részt vehettem. Emlékezetes számomra a Zolnay Pállal való együttműködés, és nagyon szerettem Gaál Istvánt is, akinek a Bartókról szóló trilógiájában a Gyökerek című film az én hangommal kezdõdik.

Terveim szerint – negyvenéves ismeretségünk évfordulóján – Halmos Bélával és Sebő Ferivel végig együtt zenéltünk volna. Bélát már csak filmről tudtuk megidézni. Neki és a népdalgyűjtő Kallós Zoli bácsinak – akinek akkor volt a születésnapja – dedikáltam néhány erdélyi dalt.

Az esten a zenei szélsőségek is megjelentek. Egymás mellett szólt a nagyon ősi és a nagyon modern muzsika. A vendégeim sokfelől érkezetek, pl. Éric Mouquet a maga komputeres arzenáljával a Deep Forest együttesből, miközben jöttek régi zenészek is gambákkal és csembalókkal. A magyar mellett énekeltünk angolul, franciául és spanyolul.

Művészeti munkája mellett nemrég székfoglalót tartott a Művészeti Akadémián. Milyen témában tartott beszédet?

- A téma valójában Kodály és Bartók öröksége és a táncház-mozgalom. A székfoglalóm címe: Békés-Tarhostól a táncház-mozgalomig – amely valójában a saját életem. A munka hamarosan könyv alakban is megjelenik. Óriási megtiszteltetés, hogy Szőnyi Erzsébet vállalta a laudációt, hiszen zenetörténészként, zeneszerzőként is kiemelkedõ alakja a magyar zenetörténetnek. A laudáció utolsó sora így hangzik: „Sebestyén Márta maga a zene”. Ez nagyon megtisztelő számomra, de nem tudom, hogy megérdemlem-e.

Van-e napjainkban utánpótlása a táncházas generációnak?

- Alig voltunk maroknyian, amikor kezdő énekes voltam, de akkor indult be a táncház-mozgalom. Azóta eltelt négy évtized! Ma már sok nemzet számára mi lehetünk a példa, hogy hogyan kell a módszert, a tudást átadni. Sokszázezres tábora van azoknak, akiket megérint a néptánc. Hihetetlen, de Japánban kalotaszegi legényes versenyeket rendeznek. Az utánpótlás immár nemcsak az énekes tudásban, hanem a néptáncok ismeretében és szeretetében is bőséges.

Forrás: Várnegyed, XIX. évfolyam, 12. szám, 2014. június 20; írta: Rojkó

Ezerszínű Summerfest

Rengeteg művészeti élményt és kulturális kuriózumot, gyerekeknek, felnőtteknek, fiataloknak és időseknek szóló szórakoztató programot kínál a XXI. Summerfest Nemzetközi Folklórfesztivál és Népművészeti Vásár augusztus 12-től 22-ig.

Kapcsolódó programajánlónkért kattintson ide!

summerfestpost

Brazília, Bulgária, Ciprus, Costa Rica, Csehország, Elefántcsontpart, Görögország, Grúzia, India, Kuba, Lengyelország, Olaszország-Szicília, Oroszország-Szibéria, Peru, Románia, Románia-Erdély, Szerbia, Tajvan, Törökország és Magyarország – ennyi helyről érkeznek a táncosok, hogy népi kultúrájuk színe-javából tartsanak bemutatókat.

Mindebből egyszerre kaphatunk látványos ízelítőt a Nyitó- és Záróceremónián. A nyitógála augusztus 14-én, 19 órakor kezdődik a Szent István téren.

A kiemelt programok között szerepel Sebestyén Márta koncertje augusztus 16-án éjjel a Szekeres József Konferencia- és Rendezvényközpontban, a Szalonna és bandája előadása augusztus 17-én este a Fesztiválsátorban, valamint Pál Lajos és családja koncertje augusztus 17-én éjjel a Szent István templomban. Negyven éves jubileumi turnéja keretében lép fel a Vujicsics együttes augusztus 18-án éjjel a rendezvényközpontban. Elsa Valle, a világhírű kubai énekesnő, aki a Buena Vista Social Club zenészeivel is egy színpadon énekelt, augusztus 19-én este koncertezik a Fesztiválsátorban.

Minden magyarok napja

Egész napos programok, népművészeti vásár, hungaricumok utcája, néptáncgálák, népzenei koncertek, családi programok, utcabál várja a városlakókat augusztus 20-án, Szent István ünnepén a főtéren. Bemutatkozik a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, itt lesznek a kalocsai pingáló asszonyok, solymászok, kézművesek varázsolják a városközpontba a falut és a hagyományos magyar kultúrát. Tíztől délig gyermekprogramok, déltől nóta- és operettműsor szórakoztatja a közönséget. Fellép Dömsödi Farkas Bálint, Teremi Trixi és Bozsó József, közreműködik Ökrös Tibor prímás és népi zenekara. Őket a Városi Népdalkör követi a színpadon arató dalokkal. Kettőkor kezdődik a Pesovár Ferenc Néptánc Suli műsora, fél négytől pedig a Püspökhatvani Művészeti Iskola népzenészei, valamint Pál Lajos adnak koncertet.

A délután folyamán újból gyönyörködhetünk José Marcos Gamarra zongoraművész muzsikájában. A limai katolikus egyetem zeneelmélet-tanára nemcsak a Kodály-módszerért lelkesedik, hanem a Summerfestet is egyre inkább szereti. Idén immár harmadik alkalommal látogat Százhalombattára. Őt az erdélyi Hajdina Néptáncegyüttes, majd Sándor Péter színművész követi a színpadon, aki magyar zeneszínházi produkciók legszebb dalait – Veled, uram!, István, a király, Kőműves Kelemen, Menyasszonytánc, Padlás – adja elő.

Este hétkor kezdődik a hivatalos városi ünnepség a Kultúráért Százhalombatta Díj és a Zenálkó Etel Közművelődésért Szolgálati Díj átadásával, valamint az ünnepi gálaműsorral, amelyben a Forrás és a Hajdina Néptáncegyüttes lép színpadra. Fél kilenctől Illényi Katica ad élőzenekaros koncertet. A Liszt-díjas hegedűművész műsora színes zenei utazást ígér, érintve a klasszikus zeneirodalom gyöngyszemeit, magyar zeneszerzők műveit, filmslágereket és jazzt egyaránt. Bemutatásra kerül a theremin is, amely különleges hangszer, nem kell megérinteni a megszólaltatáshoz, és a világon csak nagyon kevesen tudnak vele bánni, mivel abszolút hallás kell hozzá. Illényi Katicát a Monarchia Szimfonikus Zenekar kíséri Silló István vezényletével, az augusztus 20-i városi ünnepet pedig utcabál zárja DJ Köblivel.

További részletek olvashatók a fenti kivonat forrásának oldalán: Százhalombattai Hírtükör

Kodály Művészeti Fesztivál

Sebestyén Márta Kecskeméten is a tradicionális magyar kultúrát képviselte

kodaly2014foto

Sebestyén Márta, Kokas Katalin, Kelemen Barnabás és Szabó Zoltán léptek fel kedden este az Evangélikus templomban. A Kodály Művészeti Fesztivál keretében megtartott koncerten a tradicionális népi dallamok és Bartók művei között létesítettek briliáns kapcsolatot.

Sebestyén Márta világhírű népzenei előadó, igazi kulturális nagykövete Magyarországnak. Azon kevés hazai előadóművészek közé tartozik, aki változások és változtatások nélkül a tradicionális magyar kultúrát képviseli itthon és világszerte. Koncertjein életre keltve Bartók Béla és Kodály Zoltán által gyűjtött, már majdnem feledésbe merülő népdalhagyományt. Tehetsége, képzett orgánuma és varázslatos lénye eredeti jelenséggé avatta, mely Kecskeméten is óriási sikert aratott.

Forrás: keol.hu

Fatemplom Fesztivál Magyarföldön

Ökumenikus istentisztelettel zárult a Fatemplom Fesztivál Magyarföldön

magyarfold

2014. július 20. vasárnap ökumenikus istentisztelettel zárult a Magyarföldön megrendezett háromnapos Fatemplom Fesztivál, Sebestyén Márta, Rátóti Zoltán, a Kaláka, Ferenczi György és a Rackajam és Hunyadkürti György közreműködésével. Az alkalmon három felekezet lelkipásztora vállalta a szolgálatot. Ott volt Steinbach József dunántúli református püspök, Csány Péter szalézi szerzetes Szombathelyről, Deme Dávid és Smidéliusz Katalin evangélikus lelkészek Nagykanizsáról. (Az istentiszteletről a Duna TV felvételt készített, melyet július 27-én 10.55-kor sugároztak.)

Forrás: evangelikus.hu , fotó: evangelikus.hu, További képek a forrás oldalon!