Rendhagyó ünnepi koncert Gyulán

Sebestyén Márta, Andrejszki Judit és a Sebő-együttes műsora a a népzene rusztikusságát ötvözte a régizene örömteliségével

RégizeneKülönleges koncerttel lepte meg a napközbeni esős idő ellenére is szép számmal jelen lévő közönséget augusztus 20-án a tószínpadon Sebestyén Márta népdalénekes, Andrejszki Judit barokkénekes és a Sebő-együttes. A rendhagyó koncert számos meglepetést is tartogatott.

Az államalapítás ünnepén lévő műsorok mindig meghatározók egy város életében, Gyula pedig évek óta mindig változatos, minőségi és méltó programmal rukkol elő. Így volt ez csütörtök este is, miután Gajda Róbert, a Békés Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottjának ünnepi köszöntője és az est koronájának számító ünnepi tűzijáték között a város kiváló és egyben rendhagyó koncerttel tisztelgett lakosai előtt.

Sebestyén Márta és a – többnyire – szintén népzenét játszó Sebő-együttes neve mára szinte már egybeforrt, közös munkájuk pályájuk kezdetében gyökerezik, a Kossuth-díjas népdalénekesnő és a barokkénekesnő Andrejszki Judit rendhagyó zenei találkozása azonban annál különlegesebb, de az is öt-hat éves már. Közös műsorukat néhány éve a gyulaiak is élvezhették, de azt talán kevesen tudják, hogy a két hölgy a zenészikon Kovács Ákos noszogatására állt össze közös formációvá.

A Sebő-együttest, Sebestyén Mártát és Andrejszki Juditot azonban mégis nehezen tudtuk volna elképzelni közös színpadon. A koncert kezdetekor felcsendülő első két dallal mindjárt Sebő Ferenc régi mesterének, a tekerőlantját is készítő Bársony Mihály emlékének áldoztak, aki most lenne 100 éves, így az első tapsot máris neki adta a közönség. Ezt követően a szintén hangszerhez ült Sebestyén Márta köszöntötte a lelátón ülőket „ezen a kicsit hűvösre sikeredett, de szíveket megdobogtató ünnepen”.

Műsoruk folytatásában olyan összeállítás volt hallható, amelyben a kora közékor legrégebbi zenei hagyományai érvényesültek. A Tengernek csillaga, Isten édesanyja címet viselő gregorián Mária-éneket követően egy épp az alkalomhoz kívánkozó Szent István-dicséret következett, majd egy Zsigmond korabeli töredéket is előadtak.

Az eleinte kissé talán csodálkozó nagyérdemű hamar ráhangolódott a különös zenei világra, hiszen ők nemcsak ragyogó módon társították össze a népzene rusztikus voltát, hús-vér előadásmódját a régizene nem kevésbé vérbő és örömteli dalaival, hanem “emberközelivé” is sikerült hozniuk, vagyis a mai közönség számára is élvezhető formában, személyes kommentárokkal, közvetlen stílusban tudták azokat tálalni. Hiszen ahogyan ők is vallják, ezek a ma már meglehetősen különbözőnek tűnő zenék valójában egy tőről fakadnak. A régi zenék maradványai a mai népzenébe szívódtak fel, és ebből lehet visszakövetkeztetni a két stílus közös előadásmódjára. Koncertjük így akár egy zenetörténeti gyorstalpalóként is felfogható volt, hiszen abszolút élvezhető és élhető, a mostani szituációkban is teljes mondanivalóval rendelkező dalok fűzére volt hallható, ők pedig kellő természetességgel adták meg a befogadást megkönnyítő pár információt.

Sebestyén Márta igazi kulturális nagykövete hazánknak, hisz a tradicionális magyar kultúrát képviseli itthon és világszerte, koncertjein életre keltve Bartók Béla és Kodály Zoltán által gyűjtött, már majdnem feledésbe merülő népdalhagyományt. Tehetsége, képzett orgánuma és varázslatos lénye eredeti jelenséggé avatta. Andrejszki Judit pedig a maga műfajában ismert és több rangos díjjal elismert művész. Régizene szakon végzett Lengyelországban, barokkénekes, orgonista és csembalóművész, a Musica Profana és Corvina Consort tagja. A Sebő Ferenc által vezetett Sebő-együttes a népzene és az énekelt versek ismert képviselői, akik nemcsak elindították, de több mint négy évtizede életben tartják a népzene és táncházmozgalom létét, kultúrájának öröklődését. Az augusztus 20-án tartott gyulai koncertjük azonban nem csak a műfaj kedvelői számára volt emlékezetes.

Forrás: gyulaihirlap.hu

“Fantasztikus volt a Felföldi levelek!”

Július 28-án Kapolcson táncolt az Ifjú Szivek Táncszínház. A Művészetek Völgyének Muharay udvarában kétszeres vendég volt a társulat, egy nap alatt a Kakukktojás és a Felföldi levelek című koreográfiájukat is előadták.

Mindkét darab percek alatt betöltötte az udvar nézőterét, majd a közönség vastapssal és ujjongással fogadta úgy a délelőtti gyerekelőadást, mint az esti ősbemutatót.

MV_FelfoldiLevelek1

“Én láttam néhány műsort az Ifjú Szivektől, kőszínházban, nagyon izgalmas volt. Itt a természetben viszont az udvaron kívül, az út túloldalán is tapsoltak az emberek, akiket a biztonsági őr már nem engedhetett be a helyszín kapacitása miatt. Ők is amennyire tudtak hallgatóztak, leskelődtek, figyeltem az arcukat. A kisgyerekektől a nagymamákig mindenkire nagy hatással volt az előadás. Ebben a darabban száz százalékig ott van az az élő hagyomány, amiről a Muharay udvar szól, mindemellett az a korszerűség, amiről Muharay Elemér mondta, hogy e nélkül nem lehet átmenteni a tradíciót a következő nemzedéknek. Fantasztikus volt a Felföldi levelek, időbe fog telni, amíg feldolgozom” – nyilatkozta a bemutató után Sebestyén Márta. “Ott álltunk Berecz Pityuval az ajtóban, és nyerítettünk, visítottunk, tapsoltunk, ordítottunk. Köszönjük, hogy elhozták ide” – tette hozzá mosollyal az arcán a Muharay udvar háziasszonya.

MV_FelfoldiLevelek2

Forrás: parameter.sk

Idén 25 éves a Művészetek Völgye

kapolcs

Még több helyszínen, még több programmal várja a látogatókat és az egyes helyszíneken még nagyobb férőhelyet biztosít a kényelmes szórakozás érdekében az idén jubiláló Művészetek Völgye. Tíz napon át színházi előadások, koncertek, közösségi programok, beszélgetések és interaktív játékok helyszíne lesz a Balaton-felvidék, a magyar kulturális, zenei, színházi, irodalmi élet színe-javának részvételével.

A korábbi évek tapasztalatai alapján a szervezők számos, a fesztiválozók igényeit szolgáló technikai újítást is bevezetnek. Idén először a parkolóhelyüket is előre biztosíthatják az elővételes jegyvásárlók a Simple segítségével. Az autópályamatrica- és színházjegy-vásárlásra, ételrendelésre és számos más szolgáltatásra használható mobiltelefonos alkalmazással a parkolásukat előzetesen, okostelefonon intézhetik azok, akik online jegyet vásárolnak a Művészetek Völgyére. Lehetőség nyílik továbbá szállással kombinált jegyek vásárlására, és a bármely napokra beváltható ötnapos rugalmas bérlet is a visszajelzések alapján született.

A fesztiválon a Momentán Társulat, Hajós András és a Modern Art Orchestra, valamint Harcsa Veronika is saját udvaraikban, különleges programokkal és meglepetésvendégekkel várják az érdeklődőket. A völgy egyik legkedveltebb helyszíne, a Klastrom is újra megtelik élettel idén: az első öt napon a világzene és a Fonó fellépői veszik használatba a templomromot, aztán átveszi az irányítást az NVC és az elektronikus életérzés, egy egész napra felbukkan a Balaton Method is. A Hello Wood csapata saját kis falvat, önálló zenei programokat és külön gyerektábort is szervez. A Design Terminál napközben workshopokra, esténként koncertekre várja a közönséget.

Márta István, a fesztivál igazgatója idén egy saját udvarral lepi meg a vendégeket, a Mártapista udvar az igazi mély beszélgetések otthona lesz. Fellép az elmaradhatatlan Hobo, a színház szerelmesei találkozhatnak Pintér Béla Társulatával, a Nézőművészeti Főiskola és a Jurányi Inkubátorház több társulatával is. Lesznek a helyszínen is jubileumi meglepetések és a 25. Művészetek Völgyét ünnepli Sebestyén Márta és a hagyományőrző Muharay Szövetség, az alternatív zenekaroknak otthont adó Elevenkert, a fiatalok kedvenc falusi romkocsmája, a Gólya udvar és a családok és gyerekek kedvenc találkahelye, a Kaláka Versudvar és még sokan mások.

Oszkó-Jakab Natália, a fesztivál program- és marketingigazgatója a 168 Óra Online-nak elmondta: a jubileumra áttekintették azokat a fesztiválelemeket, amelyek az évek során a közönség tetszését leginkább elnyerték, illetve figyelembe vették az újonnan felmerülő igényeket is. Így született az a döntés, hogy több éves szünet után újra tartanak koncerteket a taliándörögdi Klastromban. A Momentán Társulat és a Modern Art Orchestra meghívásával szintén a közönség szavára hallgatnak. Mivel a színházi produkciók iránt óriási az érdeklődés, a Színház színpadot idén mainstream és alternatív színházi produkciókkal töltötték fel. A gasztronómiai kínálat pedig kézműves sörökkel és street fooddal gazdagodik. „Hippi hangulatú, de kulturált családi fesztivál próbál maradni a Művészetek Völgye, ahol még a kisgyermekkel érkező látogatók is kellemesen érezhetik magukat, mert az ő igényeikre is odafigyelünk” – mondta Oszkó-Jakab Natália.

Forrás: 168ora.hu

Salföldi Dalföld

2015. június 19-21. Összművészeti hétvége a Káli-medence szívében. Sebestyén Márta, Dresch Mihály, Juhász Gábor-Gyémánt Bálint, Balogh Kálmán, Berecz István, Szalai Péter, Hungarian FolkEmbassy, Fanfara Complexa, Dunazug és még sokan mások…

A Bíró-Gombos Alapítvány által a Fonó Budai Zeneházzal partnerségben szervezett Salfödli Dalföld és a Kertem-FolkEmbassy szabadegyetem elsősorban azt a célt szolgálja, hogy igényes, a művészetekre és saját magára reflektáló tudatos közönséget szolgáljon ki.

Koncertek, táncházak, kiállítások, előadások, bemutatók, beszélgetések, családi programok, kézműves foglalkozások. A tájra, a művészeti alkotásokra és magára reflektáló közönséget szeretnénk kiszolgálni évről évre Salföldön. Reméljük, találkozunk!

Kapcsolódó programunk részletei itt!

Szerelmes földrajz a “csempeszi” Sebestyén Mártával

„Ollan szomgyus lettem”, mondja hamiskás mosollyal Sebestyén Márta, és kérése parancs: Krenner Róbert polgármester hűtőládányi üdítővel érkezik. Elvégre a világhírű énekesnő nemcsak hazajár ide, hanem Csempeszkopács díszpolgára is. Nemsokára megint az Árpád-kori templomnál ad koncertet.

De ez most valami más: a Duna TV Szerelmes földrajz-sorozatának stábja kísérte el Vas megyébe, másnap „ide a túlsó oldalra”, Békésbe mennek, a harmadik forgatási nap Budapesté. Intenzív három nap lesz, az biztos. De hát mit tegyünk, ha egyszer Sebestyén Márta édesapja csempeszkopácsi – őt magát idekötik gyerekkora legszebb, legboldogabb nyarai –, édesanyja Békésből származik, felnőttkora pedig Budapesthez kapcsolódik. (Miközben persze övé az egész világ.)

vaol11

Tárlat a bakterházban, hiszen a vonat már nem jár. Az énekesnő – különben Csempeszkopács díszpolgára – Krenner Róbert polgármesterrel. Fotó: Unger Tamás

A régi-új bakterházban is készülnek felvételek: „Büszke vagyok rá, hogy ilyen szép és takaros a falu, a bakterház helyén lehetne akár romhalmaz is, hiszen a szárnyvonal már 1974-ben megszűnt. Rengeteg emlék megrohant. Itt a túloldalon egy nagy halastó volt, annyi béka kuruttyolt, hogy valami őrület. Meg a falu végén a gödör, ahova fürödni jártunk… Édesapám tíz éve meghalt, nagybátyáim is, nagyszüleim is, gyerekkori játszópajtásaimmal viszont szoktam találkozni, és persze ma már ott a Facebook. Csempeszkopács bennem nagyon eleven. Megörököltem a csempesziséget. A bakterház azért is fontos helyszín, mert a megérkezés helye. Az összes szünidőt itt töltöttük, alig vártuk az öcsémmel a kicsöngetést. Másnap rögtön jöttünk. Édesapám – aki közgazdász volt – hivatalból is többször megfordult a környékre, állami gazdaságokat látogatni. Közben minket le-adott a nagyanyámnál. Kitört a nagy boldogság, a végtelennek tűnő szünidő. Csempeszkopács maga volt a földi paradicsom. Az összes olyan élményem, amely a paraszti élettel kapcsolatos, innen van. Népdalénekesként is sokat merítek máig ezekből az időkből. Sajnos a két fiamnak már nem tudom megmutatni azt az életformát, csak mesélni róla. De hát én is sok mindent nem ismertem, csak az édesapám meg a nagyszüleim történeteiből. Kár, hogy ma már leszoktunk a nagy családi beszélgetésekről a generációkat összeültető asztal körül. A napokban egy újzélandi filmrendező-zeneszerző keresett meg, I. világháborús filmet készít, szeretné, ha énekelnék benne. Erről azonnal eszembe jutott, hogy de hát az én nagyapám ifjú katonaként közvetlenül megtapasztalta a háborút. Sose felejtem el nagyanyám hangját, ahogy azt mondja, ‘nézd, ezeket a kezeket megrázta Károl királ’. Az utolsó magyar király kezet fogott az én eres kezű nagypapámmal. A folytonosság miatt fontos nekem a templom is, az Eleink-szoborral. Maga az időtlenség. Az élet megy tovább, a kis templom évszázadok óta tartja magát.”

vaol22

SZERELMES FÖLDRAJZ-FELVÉTEL A BAKTERHÁZNÁL, SZEMBEN SEBESTYÉN MÁRTA ÉS HOLLÓS LÁSZLÓ SZERKESZTŐ-RIPORTER. FOTÓ: UNGER TAMÁS

Itt, ezen a patinás helyen ad koncertet Sebestyén Márta a barátaival május 30-án, a 15. évforduló alkalmából kétnapossá terebélyesedő csempeszkopácsi „Középkori vigalom és vásárnap” kínálatában.

csempesz2015

A Szerelmes földrajz-felvételek most a nagyszülői háznál folytatódnak. „Sokszor hallatszott ki óbégatásom ezen az ablakon.” Igen, mindig énekel. Telefonszámokat szolmizál. Vagy azt veszi észre, hogy furcsán néznek rá a buszon. De hát tudományosan bizonyított tény, hogy aki énekel, az boldog. Boldog, aki énekel.

A múlt kútja az udvaron
Ölbei Lívia

Mélységes mély a múltnak kútja. Ne mondjuk inkább feneketlennek? Feneketlennek még akkor is és talán éppen akkor, ha kizárólag és egyedül az ember az, akinek múltjáról kérdés és szó esik: ez a rejtélyes lény, aki a magunk természeti-gyönyörűséges és természetfeletti-nyomorúságos létének tartálya, s akinek titka érthető módon minden kérdésünk és szavunk alfája és ómegája, s minden szavunkat hévvel és szorongással és minden kérdésünket izgatott sürgetéssel telíti”, kezdi Thomas Mann komótos fenségességgel József és testvérei című hatalmas nagyregényét. Bár Sebestyén Márta megjelenése Csempeszkopácson egyszerű, derűs, magától értetődő és természetes – és mégis. A múltnak ugyanabba a kútjába szeretne belepillantani a Szerelmes földrajz-sorozat stábja, amikor elkíséri az énekesnőt gyerekkora fontos helyszínére, amelyről Thomas Mann beszél. Hátha a hely szelleme segít, hátha megfejthető a titok.

indenesetre történelmi pillanatnak vagyunk tanúi, amikor Sebestyén Márta belép a nagyszülői ház udvarára. Már sem a nagyszülei nem élnek, sem az édesapja (virágot visz a sírjukra mindjárt), és bár ő maga tényleg rendszeresen megfordul itt, a régi háznál – amelynek új tulajdonosai vannak, át is alakították – hosszú évek óta nem járt. Miért is tette volna. Minden megváltozott. Itt konyhakert volt, hersegő paprikákkal, paradicsomokkal: „Lecsavartuk, ettük, nem kellett megmosni.” A kert helyén gyep virít, a gyepen trambulin. De egyvalami a régi. A kerekeskút ugyanúgy, ugyanott áll az udvaron. A teteje üggyel-bajjal elmozdítható. Mélységes mély. Vagy mondjuk inkább feneketlennek?

Forrás: vaol.hu